Ahogy az Ukrajna elleni elhúzódó orosz invázió valósága kiteljesedik, a világgazdaságra
gyakorolt gazdasági következményeinek megítélése egyre borúsabb. A háború által kiváltott
hatások közvetlenül és közvetve is sújtják az EU gazdaságát, és az alacsonyabb növekedés és
magasabb infláció pályájára állítják. Az energia- és élelmiszer-nyersanyagárak gyors
emelkedése táplálja a globális inflációs nyomást, rontja a háztartások vásárlóerejét, és a
korábban feltételezettnél gyorsabb monetáris politikai reakciót vált ki.
GDP
Az előrejelzések szerint a reál-GDP 2022-ben 2,7%-kal, 2023-ban pedig 1,5%-kal nő az EU-
ban. Az euróövezetben 2022-ben 2,6%-os, 2023-ban 1,4%-os növekedés várható.
Infláció
Az előrejelzések szerint az EU-ban az infláció 2022-ben 8,3%-ra nő (7,6% az
euróövezetben); 2023-ban pedig 4,6%-ra (4,3% az euróövezetben).
Kockázatok
A kilátásokat továbbra is nagy bizonytalanság jellemzi, és a kockázatok mérlege a
kedvezőtlen kimenetel felé billen.
Gazdasági előrejelzés összefoglaló: Magyarország
A GDP növekedése az előrejelzések szerint 2022-ben 4%-ra, 2023-ban pedig 2,5%-ra lassul.
A növekedés fő motorja a belföldi kereslet lesz. A munkaerőpiac várhatóan továbbra is feszes
marad, ami továbbra is nyomást gyakorol a reálbérekre. A magas élelmiszer- és
energiaárakkal együtt ez 2022 végéig magas szinten tartja a teljes inflációt. Ezt követően az
előrejelzések szerint az infláció lassan mérséklődik, ami a fiskális és monetáris politika
szigorításával a belső kereslet növekedésének lassulását tükrözi. A fő kockázat az, hogy az
erősebb bérnövekedés és a továbbra is magas energiaárak kombinációja tovább oldhatja az
inflációs várakozásokat.
A magyar gazdaság 2022 első negyedévében is gyors ütemben növekedett (2,1% q/q) a
fogyasztást és az állami beruházásokat ösztönző erőteljes fiskális ösztönzőknek
köszönhetően. A lakossági jövedelmet az erőteljes foglalkoztatás és a versenyszféra
bérnövekedése mellett az egyszeri jövedelemadó-visszatérítés, valamint az év eleji állami bér- és nyugdíjemelés is erősítette. Az export is élénken nőtt az erős keresletnek és az ellátási
lánc zavarainak fokozatos enyhülésének köszönhetően.
A gazdasági növekedés a következő negyedévekben jelentősen lassulni fog. Ezt már
előrevetítette az üzleti és fogyasztói bizalom csökkenése, valamint az ipari termelés és a
kiskereskedelmi forgalom ellaposodása áprilisban és májusban. A lassulás várhatóan minden
keresleti komponenst érint, és az emelkedő infláció, a szigorodó fiskális és monetáris
politika, valamint az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán a kereskedelmi
zavarok és a bizonytalanság növekedése okozza.
Az elmúlt hónapokban az inflációt az erős belső kereslet és a bérek növekedése, az emelkedő
nyersanyagárak és a valuta leértékelődése vezérelte. A lakossági energiaárak változatlanok
maradtak 2022 júliusig, a lakossági rezsiárak befagyasztása és az üzemanyagok október 1-ig
meghosszabbított árplafonja miatt. Az éves átlagos HICP-infláció a 2021-es 5,2%-ról 2022-re
11,8%-ra emelkedik. Az infláció az előrejelzések szerint 2023-ban továbbra is magas, 7,6%-
os marad. Bár az alacsonyabb fogyasztói kereslet várhatóan visszafogja a maginflációt, az
üzemanyagok árának bejelentett emelése 2022 vége felé a felső határhoz növeli a jövő évi
inflációt. Továbbá a vállalatok várhatóan a közelmúltban bejelentett közvetett adóemelések
egy részét áthárítják a fogyasztókra.
Magyarország kilátásai továbbra is különösen érzékenyek az ukrajnai háború miatt. További
bizonytalanságok a globális befektetői hangulattal, valamint a monetáris szigorítás és a
fiskális konszolidáció pályájával kapcsolatosak. Az inflációs profil a már többször
meghosszabbított árplafonok időtartamától függ. Végül a felfelé ívelő infláció kockázatai a
szűkös munkaerőpiacokhoz és az emelkedő inflációs várakozásokhoz kapcsolódnak.
