Mi az infláció?
Az infláció az árak emelkedése, amely a vásárlóerő időbeli csökkenéséseként tekinthető. A vásárlóerő csökkenésének üteme tükröződhet a kiválasztott árukból és szolgáltatásokból álló kosár átlagos áremelkedésében bizonyos időn belül. Az árak emelkedése, amelyet gyakran százalékban fejeznek ki, azt jelenti, hogy egy valutaegység ténylegesen kevesebbet vásárol, mint a korábbi időszakokban. Az infláció szembeállítható a deflációval , amely akkor következik be, amikor az árak csökkennek és a vásárlóerő nő.
Az infláció megértése
Míg az egyes termékek árának időbeli változását könnyű mérni, az emberi igények túlmutatnak egy-két terméken. Az egyéneknek nagy és változatos termékkészletre, valamint számos szolgáltatásra van szükségük a kényelmes élethez. Ide tartoznak az olyan áruk , mint az élelmiszer-gabona, fém, üzemanyag, közművek, mint például az elektromosság és a szállítás, valamint a szolgáltatások, mint az egészségügy, a szórakoztatás és a munkaerő.
Az infláció célja, hogy mérje az árváltozások általános hatását a termékek és szolgáltatások diverzifikált halmazára. Lehetővé teszi az áruk és szolgáltatások árszínvonalának egy adott időszakon keresztüli növekedésének egyetlen érték szerinti megjelenítését a gazdaságban.
Az árak emelkednek, ami azt jelenti, hogy egy egységnyi pénzből kevesebb árut és szolgáltatást vásárol. A vásárlóerő e csökkenése hatással van a lakosság megélhetési költségeire, ami végső soron a gazdasági növekedés lassulásához vezet . A közgazdászok konszenzusa szerint tartós infláció akkor következik be, amikor egy nemzet pénzkínálatának növekedése meghaladja a gazdasági növekedést.
Ennek leküzdésére a monetáris hatóság (a jegybankhoz hasonlóan ) megteszi a szükséges lépéseket a pénzmennyiség és a hitelállomány kezelésére, hogy az inflációt a megengedett határokon belül tartsa és a gazdaság zavartalanul működjön.
Elméletileg a monetarizmus egy népszerű elmélet, amely megmagyarázza az infláció és a gazdaság pénzkínálata közötti kapcsolatot. Például az azték és inka birodalmak spanyol hódítását követően hatalmas mennyiségű arany és különösen ezüst áramlott a spanyol és más európai gazdaságokba. Mivel a pénzkínálat gyorsan nőtt, a pénz értéke csökkent, ami hozzájárult a gyorsan emelkedő árakhoz.
Az infláció mérése az áruk és szolgáltatások típusától függően többféleképpen történik. Ellentéte a deflációnak , amely általános árcsökkenést jelez, amikor az infláció 0% alá esik. Ne feledje, hogy a deflációt nem szabad összetéveszteni a dezinflációval , amely az infláció (pozitív) ütemének lassulására utal.
Az infláció előnyei és hátrányai
Az infláció jó vagy rossz dologként értelmezhető, attól függően, hogy melyik oldalra áll, és milyen gyorsan megy végbe a változás.
Előnyök
Azok a magánszemélyek, akik saját pénznemükben áraznak tárgyi eszközökkel (például ingatlanokkal vagy készletezett árukkal), szeretnek némi inflációt látni, mivel ez megemeli eszközeik árát, amelyeket magasabb áron értékesíthetnek.
Az infláció gyakran spekulációhoz vezet a kockázatos projektekben részt vevő vállalkozásoknál, valamint azon magánszemélyeknél, akik vállalati részvényekbe fektetnek be, mert jobb hozamra számítanak, mint az infláció.
Az infláció optimális szintjét gyakran azért segítik elő, hogy megtakarítás helyett bizonyos mértékig költsenek. Ha a pénz vásárlóereje idővel csökken, akkor nagyobb ösztönzés lehet a mostani költésre, ahelyett, hogy később takarékoskodna és költene. Ez növelheti a kiadásokat, ami fellendítheti a gazdasági tevékenységet egy országban. Úgy gondolják, hogy a kiegyensúlyozott megközelítés optimális és kívánatos tartományban tartja az inflációs értéket.
Hátrányok
Az ilyen eszközök vásárlói nem biztos, hogy elégedettek az inflációval, mivel több pénzt kell kifizetniük. Azok az emberek, akik saját pénznemükben értékelt eszközöket, például készpénzt vagy kötvényeket tartanak, nem biztos, hogy szeretik az inflációt, mivel az rontja birtokaik reálértékét. Ennek megfelelően azoknak a befektetőknek, akik meg akarják védeni portfóliójukat az infláció ellen, fontolóra kell venniük az inflációval fedezett eszközosztályokat, például aranyat, árukat és ingatlanbefektetési alapokat . Az inflációval indexelt kötvények egy másik népszerű lehetőség a befektetők számára, hogy hasznot húzzanak az inflációból .
A magas és változó infláció jelentős költségeket róhat a gazdaságra. A vállalkozásoknak, a munkavállalóknak és a fogyasztóknak vételi, eladási és tervezési döntéseik során figyelembe kell venniük az általában emelkedő árak hatását. Ez további bizonytalansági forrást jelent a gazdaságban, mert rosszul tippelhetnek a jövőbeni infláció mértékéről. A gazdasági viselkedés kutatására, becslésére és kiigazítására fordított idő és erőforrások várhatóan az általános árszintre emelkednek. Ez ellentétben áll a reálgazdasági alapokkal, amelyek elkerülhetetlenül költséget jelentenek a gazdaság egésze számára.
Még az alacsony, stabil és könnyen megjósolható, egyesek egyébként optimálisnak tartott inflációja is komoly problémákat okozhat a gazdaságban. Ez annak köszönhető, hogy az új pénz hogyan, hol és mikor kerül be a gazdaságba. Valahányszor új pénz és hitel kerül a gazdaságba, az mindig adott egyének vagy üzleti cégek kezébe kerül. Az új pénzkínálathoz való árszint-kiigazítás folyamata úgy megy végbe, hogy az új pénzt elköltik, és az kézről kézre, számláról számlára kering a gazdaságon keresztül.
Az infláció előbb bizonyos árakat emel fel, majd később más árakat. A vásárlóerő és az árak e szekvenciális változása (Cantillon-effektusként ismert) azt jelenti, hogy az inflációs folyamat nem csak az általános árszintet emeli idővel. De emellett torzítja a relatív árakat , a béreket és a megtérülési rátákat is. A közgazdászok általában megértik, hogy a relatív árak gazdasági egyensúlyuktól eltérő torzulása nem tesz jót a gazdaságnak, sőt az osztrák közgazdászok úgy vélik, hogy ez a folyamat a gazdaság recessziós ciklusainak fő mozgatórugója .10
Előnyök
- Az eszközök magasabb viszonteladási értékéhez vezet
- Az infláció optimális szintje költésre ösztönöz
Hátrányok
- A vásárlóknak többet kell fizetniük a termékekért és szolgáltatásokért
- Magasabb árakat kényszerítsen a gazdaságra
- Előbb egyes árakat hajt fel, másokat később
Az infláció szabályozása
Egy ország pénzügyi szabályozó hatóságának fontos felelőssége az infláció kordában tartása. Ez a monetáris politika révén végrehajtott intézkedésekkel történik , amely egy központi bank vagy más bizottságok intézkedéseire utal, amelyek meghatározzák a pénzkínálat nagyságát és növekedési ütemét.
Extrém példák az inflációra
Mivel a világ összes valutája fiat pénz , a pénzkínálat politikai okokból gyorsan növekedhet, ami gyors árszint-emelkedést eredményezhet. A leghíresebb példa a hiperinfláció, amely a német weimari köztársaságot sújtotta az 1920-as évek elején.
Az I. világháborúban győztes nemzetek jóvátételt követeltek Németországtól, amit nem lehetett német papírpénzben kifizetni, mivel ez az állami hitelfelvétel miatt gyanús értékű volt. Németország megpróbált papíralapú bankjegyeket nyomtatni, devizát vásárolni velük, és abból adósságait fizetni.
Ez a politika a német márka gyors leértékelődéséhez és a fejlődést kísérő hiperinflációhoz vezetett. A német fogyasztók úgy reagáltak a ciklusra, hogy igyekeztek a lehető leggyorsabban elkölteni pénzüket, megértve, hogy minél tovább várnak, az egyre kevesebbet ér. Egyre több pénz árasztotta el a gazdaságot, és annak értéke odáig zuhant, hogy az emberek gyakorlatilag értéktelen számlákkal borították be a falukat.20Hasonló helyzetek fordultak elő Peruban 1990-ben és Zimbabwéban 2007 és 2008 között.
Mi okozza az inflációt?
Az inflációnak három fő oka van: a kereslet-húzó infláció, a költség-nyomó infláció és a beépített infláció.
- A kereslet-húzó infláció olyan helyzetekre utal, amikor nem gyártanak elegendő terméket vagy szolgáltatást ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a kereslettel, ami miatt ezek árai emelkednek.
- A költségnövelő infláció viszont akkor következik be, amikor a termékek és szolgáltatások előállítási költsége megemelkedik, ami arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy emeljék áraikat.
- A beépített infláció (amit néha bér-ár spirálnak is neveznek) akkor fordul elő, amikor a dolgozók magasabb bért követelnek, hogy lépést tartsanak a megélhetési költségek növekedésével. Ez viszont arra készteti a vállalkozásokat, hogy megemeljék áraikat, hogy ellensúlyozzák növekvő bérköltségeiket, ami önerősítő bér- és áremelkedési hurokhoz vezet.
Az infláció jó vagy rossz?
A túl sok inflációt általában rossznak tartják a gazdaság számára, míg a túl alacsony inflációt károsnak is tartják. Sok közgazdász az alacsony vagy mérsékelt, évi 2% körüli infláció középső szintjét szorgalmazza.
Általánosságban elmondható, hogy a magasabb infláció árt a megtakarítóknak, mert erodálja a megtakarított pénz vásárlóerejét. A hitelfelvevők számára azonban előnyös lehet, mivel fennálló tartozásaik inflációval korrigált értéke idővel csökken.
Mik az infláció hatásai?
Az infláció többféleképpen is befolyásolhatja a gazdaságot. Például, ha az infláció egy nemzet valutájának csökkenését okozza, ez az exportőrök hasznára válhat azáltal, hogy megfizethetőbbé teszi áruikat, ha külföldi országok pénznemében árazik.
Másrészt ez árthat az importőröknek azáltal, hogy megdrágítja a külföldön gyártott árukat. A magasabb infláció is ösztönözheti a költekezést, mivel a fogyasztók arra törekednek majd, hogy gyorsan megvásárolják az árukat, mielőtt azok ára tovább emelkedik. A megtakarítók viszont azt láthatják, hogy megtakarításaik valós értéke erodálódik, ami korlátozza költési vagy befektetési képességüket a jövőben.
Miért olyan magas most az infláció?
2022-ben az inflációs ráta az Egyesült Államokban és világszerte a 80-as évek eleje óta a legmagasabb szintre emelkedett. Noha nincs egyetlen oka a világpiaci árak gyors emelkedésének, számos esemény együtt dolgozott az infláció ilyen magas szintre emelésén.
A 2020 eleji COVID-19 világjárvány lezárásokhoz és más korlátozó intézkedésekhez vezetett, amelyek nagymértékben megzavarták a globális ellátási láncokat, a gyárak bezárásától a tengeri kikötők szűk keresztmetszetekig. Ezzel egyidejűleg a kormányok ösztönző csekkeket bocsátottak ki, és megemelték a munkanélküli segélyeket, hogy csökkentsék ezen intézkedéseknek az egyénekre és a kisvállalkozásokra gyakorolt pénzügyi hatását. Amikor a COVID-oltások széles körben elterjedtek, és a gazdaság gyorsan fellendült, a kereslet (amelyet részben az ösztönző pénz és az alacsony kamatlábak tápláltak) gyorsan meghaladta a kínálatot, amely még mindig nehezen tudott visszaállni a COVID előtti szintre.
Oroszország Ukrán hábború számos gazdasági szankcióhoz és kereskedelmi korlátozáshoz vezetett Oroszországgal szemben, korlátozva a világ olaj- és gázellátását, mivel Oroszország a fosszilis tüzelőanyagok jelentős termelője. Ezzel párhuzamosan emelkedtek az élelmiszerárak, mivel Ukrajna nagy gabonatermését nem lehetett exportálni. Az üzemanyag- és élelmiszerárak emelkedése hasonló növekedésekhez vezetett az értékláncon lefelé.
